Hungarikum lett a kocsi kocsi

Immáron Komárom-Esztergom is büszkélkedhet hungarikummal.

"A vármegyei értéktárból 2020-ban került bele a kocsi kocsi a Magyar Értéktárba, és onnan lépett most tovább a hungarikumok közé.

– A hungarikumok és a nemzeti értékek nem csupán az értékőrzés miatt fontosak számunkra. Ezek a sajátosan magyar jellegzetességek képviselnek minket, segítve a megmaradásunkat – mondta Nagy István agrárminiszter kedden, a Hungarikum Bizottság ülésén, ahol három elemmel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye, és két tétellel gyarapodott a Magyar Értéktár.

A Hungarikumok Gyűjteményébe került a kocsi kocsi, egy magyar eredetű közlekedési megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt növelte a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát – ami egyébként vármegyei érték is. Hungarikum lett a szaloncukor, amely a karácsony elmaradhatatlan része, és a XIX. századi megjelenése óta a hazai cukrász- és édes­ipar fontos terméke. A hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom világszerte ismert, kizárólag magyar földeken ter­mesztett paradicsomból készül.

A legkorábbi bizonyítékot a magyar kocsi történetéhez Tarr László 1487-ből hagyta ránk. Mátyás király sokat forgolódott a nép között, így szerezhetett tudomást arról, hogy Kocson ügyes kezű kocsigyártó bognárok élnek. Hamarosan fellendült az utasközlekedés, amely kimondottan Mátyás király kezdeményezésének tekinthető. Beindult a kocsiposta, amely a kocsi használatával hazánkból terjedt el külföldre. A XVI. század elején a Buda–Bécs vonalon már rendes járatok és kocsiállomások állottak fenn. Kocson a középkor végén kialakult közlekedésicentrum-jelleg a török háborúk időszakában felszámolódott. S bár az útvonal jelentősége évszázadokon keresztül változatlan maradt, a vasutak kiépülésével a hagyományos szekeresség teljesen eltűnt.

Mint ismert, az 500 éve Kocson kifejlesztett jármű természetesen eredeti állapotában nem maradt fenn, azonban a leírások és korabeli ábrázolások alapján több replika is készült belőle, egyet a Közlekedési Múzeum is őriz. Az eredeti kocsi egyfajta szekér volt, ami elsősorban viszonylag gyors, az addigi szekérnél kényelmesebb utazást tett lehetővé. Ez alapjaiban megváltoztatta az addigi szekeret, és elemei, technikai megoldásai a hagyományos parasztszekérben éltek tovább.
 
Hungarikum öregbíti vármegyénket
– Nagy öröm, hogy immár vármegyénk is büszkélkedhet hungarikummal! – kommentálta a Hungarikum bizottság keddi ülésének döntését Popovics György, a vármegyei közgyűlés elnöke, hozzátéve: A nemzetközileg is méltán híres szerkezet egyediségét mutatja, hogy a kocsi szót több európai nyelv is átvette, megörökítve vele a Komárom-Esztergom vármegyei település nevét."

Szöveg: kemma.hu


A hungarikum rövid bemutatása:
Kocs község adta a nevét a kocsinak, ennek a gyorsjárású, könnyű, kényelmes és biztonságos járműnek, melynek jó  híre rohamos gyorsasággal elterjedt szerte Európában. A kocsi kocsi valójában megreformálta a fogatos személyszállítást, melyhez a jármű kedvező tulajdonságai mellett Kocs település kedvező földrajzi elhelyezkedése is jelentős mértékben hozzájárult. Magyar eredetének és évszázadokon át tartó népszerűségének ékes bizonyítéka, hogy a „kocsi” szó Európa számos  nyelvében most is megtalálható, azonos jelentéssel.  A  rajta alkalmazott korszakalkotó újítások méltán tették oly híressé, s hirdették a kocsi kocsikészítő mesterek országos és országhatáron túli hírnevét.

A Mátyás király korában népszerűvé vált jármű vonalvezetése az ősi magyar szekér formavilágát követi. A kocsi kialakítása során mindent megtettek azért, hogy gyorsaságát előtérbe helyezzék, ehhez a befogott három ló mellett a könnyű önsúly is hozzájárult. Már ebben az időben is kiemelten fontos volt a biztonság és a kényelem, melyet elsősorban a hátrafelé ívesen emelkedő oldallal, átlagosnál nagyobb átmérőjű kerekekkel, illetve a kettős funkcióval rendelkező, magasra elhelyezett ülések révén értek el. 

H-2890 Bercsényi u. 1. (volt Fischer-ház, közvetlen a Városháza mellett) • +36 34 588 633 • tata@tourinform.hu